Három este maradt Karácsonyig, én természetesen a hétfő estét idegesen töltöm, nem tudok aludni. Minden ajándékot megvettem, a fenyőfa is megvan, karácsonyi program leszervezve, de a legfontosabb feladatomat nem végeztem el. Még nem jutottam be a döntőjébe ligámnak, melynek alapítás óta tagja vagyok és ez a tizedik évfordulója.
Most, hogy már látjátok mi volt a tét, néhány mondatot leírok a ’fantasztikus’ Steelers-Bengals mérkőzésről, saját szemszögemből. Vezettem négy ponttal, ellenfelemnél pályára lép E. Ebron, nálam JuJu. Jó a kiindulópont, de nem tudok elaludni, nézem a meccset. A mérkőzés lassan kezdődik, ráadásul a Pittsburgh gyengén játszik, BigBen-nek nincs egy normális passza. Így a két főszereplő súlytalan, ami nekem kedvez, de ez bármikor megváltozhat… BigBen jó labdát ad az üresen lévő JuJu-nak akinek kiütik a kezéből a labdát… videóznak… fumble. Nem akarom elhinni, itt már egy elkapás Ebron-tól és ki is kaptam. Ebron megsérül, de nem tudni mennyire súlyos. Teljesen kiborulva nézem tovább a meccset. A félidőben elalszom, amikor felriadok a második félidőre kiderül, hogy Ebron nem tér vissza a meccsen, ezek után már annak szurkolok, hogy JuJu ne érjen labdához, mert a végén még egyszer elejti és nem jutok döntőbe. A meccs végén elalszom és reggel idegesen nézem az eredményt… nyertem! Igen, bejutottam a döntőbe! Igaz játékosom -0.5 pontott hozot, de Ebron nullázott. Karácsonykor is lesz miért izgulni.
Ez a rövid történet is mutatja, micsoda megpróbáltatásokat él át egy fantasy tulaj.
Nektek könnyed győzelmet kívánok az utolsó hétre!
Lazán megvertelek volna (tagja vagyok ennek a ligának), de mégis mehetek a harmadik helyért, de persze, Dont hate the game, hate the player!