Hát, elkezdődött. Kitartást mindenkinek, sok örömet és türelmet a szezonra. A hétfői rangadók után megosztjuk veletek a margóra írt gondolataim, érdekes statisztikákat és témaindító spekulációkat. Roppant kreatívan, ez a rovat lesz a “hétvégi gondolatok”, de vágjunk is bele.
- Az első fordulóhoz méltóan, volt bolondokháza rendesen. Korai még bármit levonni hosszútávra, de mégis kérdés, hogy ki az, aki máris aggódhat a nyitófordulós veresége miatt. Szinte már nem is emlékszünk, de a bajnok, a Kansas City Chiefs vereségével rajtolt a szezon, pánikra viszont nincs ok. Nem fog minden meccsen hiányozni Travis Kelce, nem fog minden meccsen ennyi labdát ejteni az elkapósor, a linebackerek majd megszokják, hogy Chris Jones távollétében több meló hárul rájuk (update: a drámának vége). A defense így sem vallott szégyent, nem rajtuk ment el. Bármennyire is közhely, ezt a találkozót nem a Lions nyerte meg, de remekül élt a lehetőségekkel. Ha Jameson Williams visszatér, Jahmyr Gibbs pedig gyakrabban kap labdákat, komoly probléma lesz a Detroit, olyan, ami a legtöbb csapatnak fel tud pakolni 30 pontot.
- A Bills veresége már inkább aggasztó. Ahogy korábbi podcastünkben beszéltük, remek ez a keret, de stagnál. Ami nem feltétlen negatív jelző, konstans playoff menetelők lesznek, de az extra lépést nem tudják megtenni. Első meccs, oké. De… én nem mondom, hogy van öt-hat jobb irányító Josh Allennél a ligában, de kulcshelyzetekben van öt-hat másik qb, akinek előbb adnám a kezébe a labdát. Vállalom!
- A Ravens elkapói tavaly összesen alig több, mint 1500 yardot termeltek, amivel liga utolsó lettek természetesen. A problémát igyekeztek orvosolni, a felépülő Rashod Bateman mellé jött a draftról Zay Flowers és a klasszis, Odell Beckham Jr. Ők hárman 150 yardot hoztak összesen az első meccsen a Texans ellen, ami nem egy olyan szám, amit lehetetlen lenne tartani. 17 meccsre vetítve, drasztikus előrelépést prognosztizál ez a trió. Beckham pedig szerepben van, nem az a játékos már, aki hátán viszi a csapatot, de meccsenként egy-két alkalommal begyújtja a szikrát egy nagyobb elkapással, egy kiharcolt zászlóval.
- Az Eagles ugyan nyert, de döcögősen. A várt futó rotációból sem lett semmi, Kenneth Gainwell 14 futást kapott, miközben Boston Scott és D’Andre Swift egy-egy alkalommal kapta meg a labdát. Gainwell a futásokon kívül még négy passzt kapott, így 18 alkalommal sikerült bevonni a játékba. Ez több, mint amit az AJ Brown, DeVonta Smith, Quez Watkins és Dallas Goedert négyes kapott összesen. Ez pedig probléma, még akkor is, ha a liga többsége szintén szenvedni fog a Patriots védelme ellen. Goedert konkrétan nulla elkapást jegyzett, mindössze egyszer vették célba, pedig rendre dobható volt, ami miatt látványosan frusztrált állapotba is került.
- Két csapat volt mindössze tavaly, ahol nem sikerült kitermelnie egy elkapónak sem legalább 500 yardot a szezon során. A Bears volt az egyik, ők a holtszezonban DJ Moore személyében találták meg a vélt megoldást. Így most nagyon patent támadóegységet kapott Justin Fields, miközben a védelemre is költöttek, számos tehetséges és fiatal játékos alkotja a Bears keretét. De Justin Fields pocsék volt a Packers ellen. Na jó, ha finomabb akarnék lenni, azt mondanám, ugyanolyan volt, mint tavaly. Nem olvas, sokat vár, a futás az első gondolata. De minimum a második. És persze, ebben jó, de a dual-threat irányítóknál a futás kiegészítő fegyver, nem elsődleges. Az, hogy a körülmények ismeretében Jordan Love klasszisokkal jobbnak tűnt, elég kínos kell hogy legyen Eberflusék számára.
- Van ez a mantra, hogy ez egy passer league, passzal haladsz, azzal szerzel pontokat, futóknak nincs értelme, satöbbi, satöbbi. Két érdekes statisztika. Tavaly 43.8 pont esett átlagosan egy-egy mérkőzésen. Az utóbbi 5 évben a legalacsonyabb szám. Mindeközben, miközben a futók piaca bezuhant idén, tavaly 121,6 yardot futottak átlagosan meccsenként a csapatok, ami 1987 óta a legmagasabb szám. És kicsivel több, mint 27 futást próbáltak meccsenként, ami pedig 2011 óta a legtöbb. Ezt a 27-es számot hozták az első fordulóban idén is. De a legtöbb csapat alaposan megosztotta a futói közt a lehetőséget. Mindössze hárman kaptak legalább húsz kísérletet és nincs köztük Derrick Henry (15 mindössze!), Josh Jacobs, de Nick Chubb sem. A legtöbb futást (22) Christian McCaffrey és Cam Akers kapta. Előbbi 152 yardot, utóbbi 29-et ’termelt”…
- Ha már a Ramsnél tartunk, gondolom sokan gondoltátok, hogy a papíron elég korrekt Seahawks védelem ellen két elkapójuk is száz yard fölé jut, Cooper Kupp hiányában. Tutu Atwell és Puka Nacua egyaránt 119 yarddal zárt, miközben Van Jeffersonnak kéne berobbannia. Stafford remekül tért vissza, tán’ a hétvége legnagyobb vesztesévé téve a Seahawkst. Akiknek a sorsolását látva, elhittük volna, hogy a bye weekig veretlenül mennek, de hinni tudjuk hol kell…